A bekecsi önkormányzat alkalmatlanságának bemutatása egy telephely ügyén keresztül

Ez az írás egy máig megoldatlan ügyről szól. Bemutatja, hogy Bekecs vezetése miként veszi semmibe a törvényi kötelezettségeit, de a mögötte meghúzódó okokat — hozzá nem értés avagy szándékos visszaélés — a dokumentumok fényében mindenki ítélje meg maga. Az ügy a leírtaknál sokkal szerteágazóbb és lehetetlen lenne minden részletét bemutatni, ezért csak Bekecs szerepére koncentrálok. Mivel az ügyben 2017 óta, sok száz órányi befektetett munkám ellenére a Bodnár László vezette önkormányzat érdemben semmilyen törvényi kötelességét nem volt hajlandó teljesíteni, a polgármester felé tett régi ígéretemet törlesztve a nyilvánossághoz fordulok.

A bemutatott felvételek, dokumentumok túlnyomó részét magam szereztem be közérdekű adatigénylésekkel, ami sokszor csak utólag tette lehetővé számomra az események közötti összefüggések felismerését. Igyekeztem olyan sorrendben bemutatni ezeket, hogy a szövevényes történet követhető legyen. A cikkben minden, a bekecsi önkormányzaton kívülálló személyt anonimizáltam, mert nem az ő lejáratásuk a cél, hanem a rendszer dilettáns vagy nepotista — ki-ki döntse el maga — mivoltának bemutatása.

Az ügy kezdetei

Rezső (álnév) Szerencsen élő trafiktulajdonos, vállalkozó 2016 nyarán egy üres telket vásárolt Bekecsen. A telken azelőtt egy romos ház állt, amelyet az önkormányzat nem sokkal korábban elbontatott, a bontási hulladékot pedig a tanúvallomások szerint a közmunkások segítségével elszállíttatta. (Hogy ezt miért emelem ki, az később kiderül.)

Rezső 2017 nyarán kezdett céges telephelyet kialakítani a telekből, ami abból állt, hogy egy alacsony fém hangárt húzott fel, 3–4 db munkagépét és teherautóit a telken helyezte el, valamint elkezdett oda nagy mennyiségű építési törmeléket és földet hordani. A telekre egy cégtáblát helyezett ki, amelyen a tulajdonában álló egyik cég neve került megjelölésre, de ott hivatalos telephely a cégbírósági nyilvántartás szerint nem volt bejegyezve. A vállalkozó személyesen nem dolgozott a telken, csak a dolgozói, akik 2017 nyarától kezdve zajos földmunkát végeztek. A kerítésre egy gépi földmunka szolgáltatást hirdető tábla is kikerült, amelyen kereskedelmi tevékenységet egyáltalán nem hirdettek (ennek később lesz jelentősége).

A munkavégzés kezdettől fogva napi több, akár 8 órán át tartó alacsony frekvenciás, morajló zajjal, rezgéssel és szálló porral járt, emiatt 2017 nyarán e-mailben és szóban is érdeklődtünk a bekecsi polgármesternél, Bodnár Lászlónál, hogy mi folyik a lakóházak közvetlen közelében.

A polgármester tudomása szerint Rezső társasház építését végezte (ezt Bodnár László később, a bírósági perben tanúként is elmondta). Ez az információ utóbb hazugságnak bizonyult, a célnak azonban megfelelt: hogy a szomszédok türelemmel álljanak a problémához, hiszen egy építkezés nyilvánvalóan zajjal jár, de ideiglenes. A területen viszont szemmel láthatóan inkább tüzép kialakításához hasonló tevékenységek történtek, Rezső egyik dolgozója is egyértelműen tüzép kialakításáról beszélt a szomszédoknak. A polgármester azon kérdéseimre, hogy tüzépre ki adott engedélyt, kitérő válaszokat adott.

A zajos földmunka mellett Rezső egy alkalmazottja 2017 november elejétől kőcsiszolást is elkezdett végezni a telken, ami napi 8–10 órában rendkívül zavaró, éles, fémes, köszörülő hanggal járt, gyakran felébresztett engem és családtagjaimat, de zárt ablakok mögött is zavarta életvitelünket és az öcsémmel távmunkában végzett munkánkat. Az nyilvánvaló volt, hogy a heteken át reggeltől estig tartó zajnak köze sincs sem társasházhoz, sem tüzéphez.

A köszörülő zaj csak egyike volt a problémának. Hiába a lakóövezeti besorolás, a szomszédos családi ház ablaka elé a vállalkozó gépeivel hatalmas zúzalékhegyet hordott, ami az ott lakóknak elviselhetetlen zajjal és porral járt:

Rezső a tanúvallomások szerint a telek végében ásott hatalmas gödörbe több (a tanúk szerint kb. 20) kamionnyi követ és építési törmeléket hordott, amit munkagépeivel beásott. Hogy honnan hordta oda a hulladékot, az máig rejtély, de annyi bizonyos, hogy a fotókon a talajban műanyag szemét is látszik.

Mi volt tehát a probléma?

A szomszédságot közvetlenül zavaró problémák:

• Munkagépek zaja, rezgés
• Szálló kőpor

Jogi problémák (ezek inkább a hatóságokat kellett volna, hogy zavarják, de jobb híján itt próbáltuk megfogni a problémát):

• Működési engedély hiánya
• Kereskedelmi bejelentés hiánya
• Építésügyi problémák (engedély nélküli építkezés)
• Környezetvédelmi problémák (hulladék talajba temetése, gázolaj)
• Működési feltételek, pl. kiszolgáló helyiség és ivóvíz hiánya

Panaszok, levelezés a polgármesterrel

A polgármester felé e-mailben panasszal fordultam, tehát még ha Bodnár László addig csukott szemmel járta a főutcát, legkésőbb 2017. november 19-én mindenképpen tudomást szerzett arról, hogy a telken az építési szabályokat megsértve építési hulladékot helyeznek el. Mégsem tett semmit, holott kötelessége lett volna intézkedni, ha törvénysértés gyanújáról értesül.

Bodnár László a levelezésünk során arra utalt, hogy a panaszom hatására valamilyen eljárást kezdeményeztek Rezső ellen, de nem volt hajlandó elárulni ennek részleteit:

A dolog pikantériája — és csak évekkel később, közérdekű adatigénylés útján értesültem róla — , hogy az önkormányzat Bodnár László aláírásával úgy vásárolt 2017. november 30-án Rezső cégétől építési anyagot, hogy nekem pár nappal később, 2017. december 5-én azt állította, hogy eljárás folyik az ügyben. Hihető, ugye? Az állítólagos eljárásról természetesen később sem árultak el semmiféle részletet.

Ekkor Rezső cégének egyetlen telephelye volt, mégpedig a törvénytelenül (többek között működési engedély nélkül) üzemelő bekecsi telep. Ismétlem, a háttérben meghúzódó üzleti kapcsolatról ekkor még nem tudtunk, de enélkül is egyre gyanúsabbá vált számunka, hogy a polgármester szándékosan húzza az időt, így a parttalan levelezést és az elviselhetetlen zajt megelégelve 2017. december 12-én közérdekű adatigénylést nyújtottam be a bekecsi önkormányzathoz.

Az erre pár napon belül érkező válaszból legalább annyi kiderült, hogy a társasház építése csak mese volt, írásba már nem merték adni:

A jegyző szemmel láthatóan nem volt a helyzet magaslatán, ugyanis az üzemi zajforrások tekintetében 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni, amely szerint ő maga, tehát a jegyző az elsőfokon illetékes hatóság. (Egyébként később is folyamatosan az történt, hogy a bejelentéseket illetékesség hiányára hivatkozva, reflexből dobta más hatósághoz az önkormányzat. Olyan is előfordult, hogy az áthelyezés után ismét Bekecsre helyezték vissza az ügyet. A jegyző tehát vagy abszolút nem volt tisztában a saját illetékességi körével, vagy szándékos időhúzás történt — mindenki döntse el maga, melyik valószínűbb.)

Az új információk ismeretében 2017. december 19-én, kedden egy barátommal személyesen látogattunk el a polgármesteri hivatalba, ahol sikerült a jegyzővel (Bodnár Jánosnéval) és a polgármesterrel négyesben beszélni. Mint a jegyzőtől megtudtuk, a telken soha nem is épülhetett volna társasház, mert azon a területen nem adható engedély társasház építésére. A polgármester a szembesítés hatására elismerte, hogy Rezsővel korábban legalább háromszor találkozott, és Rezső a kezdeti “társasház” verzió helyett immár tüzép létesítéséről beszél. A jegyző arról tájékoztatott, hogy ők “tehetetlenek” az ügyben és nekem kell birtokvédelmi eljárást kezdeményeznem ahhoz, hogy lépni tudjanak, de akkor sem ígérnek semmit. Továbbá apolgármester jogértelmezése szerint, mivel a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) nem tiltja kifejezetten a falusias lakóövezeti besorolású településrészen tüzép működtetését — annak ellenére, hogy Bekecsnek kijelölt ipari övezete van — és nem tudják Rezsőre bizonyítani, hogy nem magán jellegű tevékenységet végez a telken, így az ő kezük meg van kötve. Ez már csak azért is különös érvelés, mert a polgármester és a jegyző tudtak róla, hogy a céges telephelyen Rezső fizetett alkalmazottai dolgoztak, ráadásul mint a számlák igazolják, az önkormányzat egyenesen tőle vásárolt építőanyagot! A magánjellegű tevékenységre azért tudtak és próbáltak hivatkozni, mert ott a cégnek működési engedélye sem volt.

Birtokvédelmi eljárás

2017. december 21-én tehát beadtam a birtokvédelmi eljárás megindítására vonatkozó kérelmet:

Kérelmemre 2018. január 9-én kaptam egy válasz nyilatkozatot Rezsőtől. A nyilatkozatában sértődött, személyeskedő vagdalkozással, családtagjaim becsmérlésével, félinformációkkal illetve konkrét hazugságokkal reagált. Külön megmosolyogtató, hogy a videókon hallható, alkalmazottja által végzett kőcsiszolást itt még favágásnak próbálta beállítani, amit ő állítása szerint magánszemélyként végzett. (Később, a testületi ülésen illetve a bíróságon már nem próbálkozott meg ezzel a hazugsággal.)

A vádaskodásra okirat-másolatokkal alátámasztott válasznyilatkozatot tettem, amelyre már nem érkezett reakció Rezsőtől — később, a bírósági tárgyaláson, szemtől szemben sem. (Nem véletlenül, és Rezső érdekében itt ezt nem is fogom megosztani, bár megérdemelné.)

A birtokvédelmi eljárás megindulása után (karácsonytól) Rezső dolgozója hirtelen felhagyott a hetek óta folyamatosan végzett kőcsiszolással, de a zajos munkagépeket továbbra is napi szinten működtették, gyakran hétvégeken is.

Az eljárás során a két közvetlen szomszédja nem kívánt nyilatkozatot tenni — egyikük (bár zavarta a por és a zaj) személyes okokból, a másik pedig szerződéses üzleti kapcsolatban állt Rezsővel. Szerencsére a kertszomszédok, akiknek a háza, illetve ablaka 3–4 méterre található a munkavégzés helyszínétől, tanúskodtak.

2018. január 31-én a 15 napos eljárási határidő lejárta ellenére még mindig nem kaptam határozatot a birtokvédelmi eljárás eredményéről, ezért panasszal fenyegettem a jegyzőt:

Ennek hatására Bodnár Jánosné még aznap, két irodai dolgozóval személyesen küldette ki határozatot. A dokumentum ugyan helyt adott a kérelmemnek, de alaposabb olvasásra kiderült, hogy az indoklásban csak a kőcsiszolástól tiltották el Rezsőt. Komikus, de a hivatalban dolgozó ügyintézőtől személyesen tudtuk meg, hogy a jegyző “nem jó” határozatot küldött ki, ezért várjunk, mert küldeni fognak még egyet.

2018. február 5-én, további sürgetésemre érkezett meg a birtokvédelmi határozat kiegészítése, ami egyértelműen megtiltotta Rezsőnek a munkagépek használatát.

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy az önkormányzat ezzel a kedvünkre tett, nem is tévedhetne nagyobbat. Amikor egy későbbi testületi ülésen a képviselők felháborodottan kérdezték a jegyzőt, hogy miért adott nekünk, bekecsieknek igazat a birtokvédelmi eljárásban, elmondta: nem tehettek mást, ugyanis Rezső semmilyen érdemi bizonyítékot nem tudott felmutatni, mi pedig tanúvallomásokat és videofelvételeket mutattunk be.

A végrehajtás szabotálása

A jogerős birtokvédelmi határozattal a kezünkben azt gondoltuk, hogy a probléma — legalább egy időre — megoldódik, hiszen ilyen esetben a jegyzői határozat jogerős és hatósági erővel végrehajtandó, amit csak a másik fél által indított perben hozott bírói döntés írhat felül.

Tudomásomra jutott, hogy Rezső bíróságon tervezi megtámadni a jogerős határozatot, valamint azt tapasztaltuk, hogy a munkagépeit a jogerős tiltás ellenére továbbra is ugyanúgy használja. A tevékenységéről folyamatosan videofelvételeket készítettem, többek között a jelenlegi jegyző, akkor még csak ügyintéző Barta Csilla telefonos tanácsára. A felvételeket mellékelve 2018. február 12-én kérelmet adtam be a jegyzőhöz a birtokvédelmi határozat végrehajtására. A videókon látszott, hogy Rezső további anyagot hordat a területre, amit értékesítési céllal onnan időnként elszállít. Működési engedélye még ekkor sem volt a telepre, tehát a bekecsi önkormányzat tudtával, illegálisan folytatott kereskedelmi tevékenységet, amely ellen ők semmilyen érdemi lépést nem tettek.

Rezső a jogerős jegyzői határozatot — miszerint a munkagépei működtetésétől eltiltják — végül soha nem tartotta be. Még hónapokkal később is előforult olyan, hogy amíg mi a bíróságon ültünk, a dolgozója a telepen zúgott a gépekkel. Ez a bírót nem érdekelte (nem az ő feladata), a jegyző pedig azt állította, hogy amíg nincs jogerős ítélet, addig nem intézkedik. Hogy ezt a mulasztásos törvénysértést a tudatlansága miatt vagy egyéb motivációból követte el, mindenki döntse el maga, de az tény, hogy 2018 folyamán hiába adtam be több kérelmet is a határozat végrehajtására, azokat a jegyző rendre elutasította, a fellebbezés pedig nem segített, mert a megyei kormányhivatal tartalmilag nem vizsgálta meg ezeket a döntéseket. A hónapok pedig csak teltek.

Szakhatóságok véleménye, bontási határozat

A szomszédokkal többször egyeztettünk, akik látva, hogy az elviselhetetlen por és zaj magától nem fog megszűnni, vállalták az eljárás során a tanúskodást. Többen a telepről készült fotókkal támasztották alá a közös álláspontunkat.

Információim szerint a település építésügyi szakértője, Sivák Lajos megismerte a panaszok tartalmát, de a telken álló szabálytalan építmények, az építési hulladék talajba temetése, a gépekből talajba kifolyó, az utcán is érezhető szagot árasztó gázolajtócsák az önkormányzat szerint mind megfeleltek a törvényi előírásoknak. Sivák Lajost a fentiekre hivatkozva 2021-ben e-mailben kerestem, hogy a születendő cikk korrektsége jegyében kifejthesse saját álláspontját, de választ nem kaptam tőle.

Sivák Lajos építésügyi szakértő és a bekecsi önkormányzat mint elsőfokú hatóság hiába talált mindent rendben az üggyel kapcsolatban, az ügyvédem által kérvényezett másik, hatósági építésügyi ellenőrzés azonnali bontási határozatot adott ki a telek építményeire. (A bontást némi ügyes időhúzást követően, végül egy jogi kiskapuval kerülte el a vállalkozó: az egyik építmény tetejét a határidő utolsó napján eltávolította, így az jogi szempontból többé nem számított épületnek.)

A mindent rendben találó Sivák Lajos az ügy idején még a kistérségi társulás keretében látta el feladatait. Bekecs vezetése pedig annyira elégedett volt a szakmai munkájával, hogy 2020. január 1-től önálló szerződést kötöttek vele, havi 60 ezer forintért.

Ismereteim szerint a telepen lévő olajfoltokat a katasztrófavédelem feladata lett volna észlelni, ez valamiért sohasem történt meg. Az pedig biztosan csak véletlen egybeesés, hogy a katasztrófavédelem egyik tisztjének házánál 2018. szeptember 22-én éppen Rezső munkagépe tevékenykedett.

A környezetvédelmi hatóság kétszer végzett ellenőrzést a telken. Egyszer az én bejelentésemre, egyszer pedig a jegyző által továbbított bejelentésre — itt érdemes megemlíteni, hogy a jegyző olyan megfogalmazásban továbbította a környezetvédelmi hatóságnak a közérdekű bejelentést, ami pont a súlyosabb tartalmi elemeket hagyta ki (pl. az “építési hulladék” kimaradt és csak “zúzalék” elhelyezését jelezte, ami nyilvánvalóan nem törvényellenes). Hogy ez figyelmetlenség vagy szándékosság volt, azt szintén az olvasóra bízom.

A környezetvédelmi hatóság sem engem, sem a szomszédokat nem kérdezte meg az ellenőrzések során, ellenben Rezső minden állítását tényként kezelték. A helyszíni szemlén nem sikerült megtalálniuk a fotókon jól látható hulladékot, a kifolyt gázolajat, és azt sem kérdezték meg Rezsőtől, hogy mivel igazolja, hogy a beásott hulladékot nem ő hordta oda. Később minisztériumi állásfoglalást kaptam arról, hogy építési hulladékot egyébként is tilos csak úgy elásni, pláne, ha ő maga hordta oda.

Kereskedelmi tevékenység

Mint korábban írtam, a Rezsőt tevékenységeitől eltiltó jogerős határozatot 2018. február 5-én kaptam meg, és 2018. február 12-én kértem is annak végrehajtását.

Ám mire a végrehajtásra sor kerülhetett volna, újabb több hetes időhúzás kezdődött, amelyet követően 2018. március 6-án Rezsőnek kereskedelmi működési engedélyt adtak, amire ezután “jolly jokerként” tudtak hivatkozni mindenféle ellenőrzés esetén. Mindaddig az volt a kifogás a zajra, a porra és a bontási hulladék nagyüzemi talajba ásására, hogy ott ún. “tereprendezés” folyik, a sztori 2018. március 6-ától viszont az alábbiak szerint módosult:

• A gépeket a rakodásra hivatkozva működtette, a saját építési munkáihoz tárolt anyagot pedig áruként prezentálta. A telepen sem állandó eladószemélyzet, sem árlista nem volt.
• Ha pedig úgy állt érdekében, akkor a gépeket eladóként mutatta be, azt állítva, hogy azokat csak a potenciális vevők számára, kipróbálási céllal indítja be — de sajnos még egyet sem sikerült eladni, ezt pedig semmi nem tiltja. (A mai napig — 2023 — csak több gép lett, szóval pocsékul mehetett az értékesítés.)

A kereskedelmi tevékenységről azt kell tudni, hogy nem engedélyköteles, hanem egyszerű bejelentéshez kötött tevékenység, amelyre a bekecsi jegyző szerint semmiféle befolyásuk nincs azon kívül, hogy elfogadják. Természetesen ez sem igaz. Később az illetékes minisztériumtól megtudtam, hogy a jegyző a kereskedelmi nyilvántartásba vételt elutasíthatja, ha bármilyen törvénysértést tapasztal vagy annak gyanúja merül fel.

A polgármester figyelmét is felhívtam a furcsa időbeli egybeesésekre, de nem reagált rá:

Érdekesség, hogy még a kereskedelmi tevékenység bejelentését megelőzően, 2018. február 16-án sikerült videóra vennem, hogy Rezső dolgozója hova szállít építési anyagokat, az eredemény pedig engem is meglepett.

A felvételen elejétől végéig látható, ahogy az anyagot a telepről a bekecsi polgármesteri hivatal előtti építkezésre (!) hordják, majd ott Bodnár László polgármester orra előtt borítják le. Ennyit arról, hogy “nem tudták rajtakapni”.

A teljes felvételt itt nem osztom meg, de elküldtem a NAV részére is, akik csodák csodájára mindent rendben találtak. Ízlelgessük: 2018 Magyarországán érvényes működési és szakhatósági engedélyek nélkül működhetett egy vállalkozás telephelye. Jóindulattal tekintsük úgy, hogy csak figyelmetlenek voltak a NAV ellenőrei.

Bodnár Lászlóra visszatérve, ekkor még mindig azt kommunikálta, hogy szeretne segíteni és keresik a törvényes eszközöket:

Három nappal későbbi levelében jogi eszközöket nem sikerült találnia, ám határozottan tagadta, hogy nekik bármi közük lenne ahhoz, aminek tanúja voltam:

A polgármester technikailag nem hazudott, csak egy klasszikust idézve mondjuk úgy, hogy nem bontotta ki az igazság minden részletét. Hiszen ő nem azt mondta, hogy nem szereztek be Rezsőtől anyagot, csak hogy ahhoz az építkezéshez nem szereztek be :-) Mint bemutattam, 2017 őszén homokot, 2018 őszén cementet vásároltak Rezsőtől, de ezt Bodnár László valamiért sohasem tartotta fontosnak megemlíteni, sem személyesen, sem írásban, sem a bíróságon.

A jegyző a sorozatos bejelentések ellenére semmilyen hiányosságot nem tudott feltárni a teleppel kapcsolatban. Mindenki kapaszkodjon, az alábbi képen egy szabályos kereskedelmi üzlethelyiség látható, legalábbis a jegyző szerint:

Olyan visszajelzést is kaptam, hogy az “átlag” bekecsiekkel korántsem volt olyan megengedő az önkormányzat, mint a szerencsi trafikos vállalkozóval: akadt, aki a saját kertjében lévő melléképületben sem nyithatott üzletet.

A megoldásokra nem voltak vevők

Talán nem lövöm le a poént, ha ezen a ponton elárulom: Bodnár László jogász végzettsége ellenére végül soha semmilyen jogi lehetőséget nem talált a telep körüli törvénytelenségek rendezésére.

Személyes beszélgetésünk során felvetettük, hogy a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) pontosításával pofon egyszerű lenne a tüzép tevékenység megtiltása a falusias lakóövezetekben. A polgármester és a jegyző viszont azt állította, hogy a HÉSZ módosítása nagyon körülményes lenne: a sok szakértői vélemény beszerzése miatt körülbelül 1 millió forintba kerül, amit nekünk kellene előteremteni (értik, a törvénytisztelő bekecsieknek!), de az összeg letéte esetén sem biztos, hogy elvégeznék a kért módosítást és visszamenőleg amúgy sem alkalmaznák a vállalkozóra. A szomszédos Szerencs testületi üléseinek jegyzőkönyveit böngészve alapos okkal gyanítom, hogy Bodnár László és Bodnár Jánosné félrevezettek minket, hiszen Szerencsen olykor egy éven belül többször is, egyszerű határozattal módostották a HÉSZ-t.

Képviselő-testület: összefogás a bekecsiek ellen

A szomszédság nagyobbik része összefogott, és három család tagjaival személyesen látogattunk el meghallgatásra a polgármesteri hivatalba, ahol jelen volt Bodnár László, Bodnár Jánosné jegyző és Barta Csilla ügyintéző. Az esetről vázlatos jegyzőkönyv készült. Bodnár László kérésünkre megígérte, hogy a képviselő-testület elé terjeszti az ügyünket, de szüksége van egy “szószólóra”, aki elmegy az ülésre. Mivel az ülések munkaidőben zajlanak, édesanyám és egy idős szomszéd hölgy vállalták, hogy elmennek. Akinek van türelme és idegrendszere hozzá, ide kattintva végignézheti.

Az ülésen azután több meglepő dolog történt:

• Bár Rezső elvileg nem tudhatott a meghallgatásunkról, a helyszínen mégis jól felkészülten, egy távolabb lakó szomszéd őt támogató írásos nyilatkozatával jelent meg (talán mellékes információ, de ennek a szomszédnak egy üresen álló, éppen eladásra kínált ingatlanja állt Rezső telepével határosan, amerre a szóbeszéd szerint Rezső terjeszkedni kívánt). Nyilvánvaló, hogy Rezsőt nem mi értesítettük, felmerül a kérdés, hogy akkor a jelenlévők közül ki?
• A képviselők már felkészültnek tűntek a témában, és egyértelműen Rezső mellett foglaltak állást. Minket, mint a panasz aláíróit sem azelőtt, sem azóta, soha, egyikük sem keresett fel, hogy tájékozódjon.
• A jegyző és a polgármester több valótlan állítással vezették félre a képviselőket, például elhangzott, hogy ha Rezsőt eltiltják a “tüzép” működtetésétől, az a jegyző szerint “diszkrimináció”, és csak akkor tehető meg, ha minden vállalkozást megtiltanak az adott lakóövezeti besorolásban. A jogi végzettségű polgármester képes volt akkora butaságot állítani, hogy ilyen módon például egy régóta működő fodrászatot is meg kellene szüntetniük. Véletlenül sem feltételezem, hogy nem a jogi ismeretei voltak hiányosak, hanem a testületet igyekezett megtéveszteni és a bekecsi lakosokat egymás ellen hergelni. Mégis, én korábban e-mailben már tájékoztattam őt arról, hogy egy-egy konkrét tevékenység is korlátozható a HÉSZ-ben. Sőt, Bodnár László részére egy másik település hatályban lévő szabályozását is megküldtem tanulmányozásra, de nem reagált rá. Nem is tudott mit, a tényekkel nehéz vitába szállni.

Mivel az írásos jegyzőkönyveket évek óta erősen cenzúrázzák, utólag sikerült megszereznem az ülés videofelvételét. Később egyébként pont emiatt szüntették meg az ülések videóra rögzítését, ami egyértelmű visszaélés.

A következő ülésre egy lakossági tiltakozó nyilatkozatot készítettünk:

Tiltakozó nyilatkozatunkat Bodnár László a 2018. június 21-i ülésen szemmel láthatóan kelletlenül, de felolvasta, néhány képviselő sűrű grimaszolása kíséretében. Képes Gábor képviselő a korábbi ülésen nem volt jelen, egyetlen érintett bekecsivel sem beszélt, mégis vehemensen képviselte a szerencsi Rezső érdekeit.

A leírt események ismeretében talán senki sem fog meglepődni azon, hogy Rezső közeli hozzátartozója a következő közmeghallgatáson az alábbi gondolatokat látta szükségesnek megosztani (részlet a jegyzőkönyvből):

“[…] 1980-tól lakik Bekecsen, szereti községét. A korábbi és a mostani vezetés is megtesz mindent, hogy ez így legyen, amiért köszönetet és hálát mond mindenkinek, aki ehhez hozzájárul. […] Felnéz arra, aki valamit csinál a közösségért. Az természetes, hogy kap hideget és meleget. Nagytöbbség jól érzi magát a faluban, ezért köszönet.”

Miután Bodnár László testülete “leütött” engem, talán nem meglepő, hogy azóta sem próbálták meg a vállalkozó ismerősükkel szemben a bekecsi lakosokat képviselni. Az évente kötelezően elkészített környezetvédelmi állapotjelentésben például volt képük leírni:

Per

A fentiekkel párhuzamosan, 2018 során zajlott a birtokvédelmi határozat megváltoztatása érdekében Rezső által indított per, amiben én alperesként szerepeltem. A bírósági eljárás ideje alatt Rezső továbbra sem tartotta be az ellene akkor még érvényben lévő jogerős jegyzői tiltó határozatot.

Mivel az első két tárgyalási nap során Rezsővel folyamatos ellentmondásokba ütköztünk Bodnár László szavahihetőségét illetően, beidéztettem a polgármestert, hogy végre valljon színt. Ő ennek megfelelően tanúidézést kapott a 2018. június 28-ai tárgyalásra.

Természetesen az új HÉSZ-szel kapcsolatban később sem keresték a bekecsi lakosokat, pláne nem érvényesítették benne a kért módosításokat, de ott, akkor hatásosan hangzott. Bodnár László dicsérte is a vállalkozót, “kompromisszumkészségnek” nevezve a sorozatos törvénysértéseket. Ráadásul sikerült a törvénysértést más törvénysértések általuk való elnézésével relativizálni, hiszen mit számítanak a bekecsi lakosok jogai, ha más bekecsi lakosoknak már nagyobb békát is lenyomtak a torkán?

A per egyébként kényszerű egyezséggel zárult, ahol a vállalkozó lemondott a szóródóanyag szállításáról és tárolásáról, ami a rakodás és a szálló por mértékét nagyban csökkentette. Azért az egyezség előtti utolsó pillanatban még felvetette, hogy nagy a családja, sok a gyermek és ő évente többször szállít homokot a környező óvodák homokozói részére. Hogy ebből mi igaz, már nem számít, mert a homok mennyiségét nyilvánvalóan senki nem tudja és akarja ellenőrizni, de a bírónak tetszett a nagylelkű gesztus és nem látott kivetnivalót benne.

Az ügy utóélete: nem hajlandók intézkedni

n ugyan 2019 elején elköltöztem Bekecsről és családi tragédia miatt nem tudtam teljes erőbedobással képviselni az ügyet, de az ismerős bekecsi lakosoknak tett ígéretemet betartva természetesen nem hagytam annyiban.

2019-ben közérdekű bejelentéssel éltem Bekecs önkormányzata felé, mellékelve a bizonyítékokat és megjelölve a vonatkozó jogszabályokat. Ezekre törvénytelen módon még csak nem is válaszoltak:

A másik témában már csatoltam a szerencsi jegyző írásos állásfoglalását is, miszerint Szerencsen ugyanezen körülmények között nem engednének ilyen telepet nyitni. Csatoltam továbbá a minisztériumtól szerzett állásfoglalást, miszerint a kereskedelmi működési engedélyt meg sem szabadott volna adni. A bekecsi jegyzőt semmilyen jogszabály vagy állásfoglalás nem hatotta meg.

2020-ban újra benyújtottam a fenti dokumentumokat, akkor már kaptam egy néhány sor terjedelmű választ, de érdemben semmire nem reagáltak a bejelentésből, és természetesen semmilyen intézkedést nem hoztak a bejelentett törvénysértések kivizsgálása és orvoslása érdekében.

2020-ban Bodnár Jánosné nyugdíjba vonult, kiváló szakmai munkáját miniszteri kitüntetéssel és Pro Urbe díjjal jutalmazták. Érdemes alaposan elolvasni Bodnár László polgármester méltató szavait:

2022 őszén az önkormányzat módosított a HÉSZ-en, az ezzel kapcsolatos lakossági fórumot kizárólag a honlapon eldugva, 72 órával az esemény előtt hirdettek meg, és az sem derült ki semmilyen dokumentumból, hogy min és miért terveztek változtatni. Ennek ellenére lakossági észrevételként e-mailben emlékeztettem Bodnár László polgármestert, hogy amennyiben a telepet érinti változtatás, legyen szíves a bekecsi lakosok írásos kérését érvényesíteni. Választ nem kaptam, a rákövetkező testületi ülés jegyzőkönyvéből pedig természetesen ezúttal is kimaradt:

Hogy ez a vélemény mi lehetett, az utókor számára továbbra is rejtély lenne, ha az önkormányzaton múlna, mert mellékletként ismét “lemaradt”, tartalmára pedig még csak utalás sem került a jegyzőkönyvbe.

Utószó (egyelőre)

Végezetül fontos még megemlítenem, hogy én — magánéleti okok miatt — az ügyben már nem vagyok közvetlenül érintett, de sok Bekecsen lakó a mai napig kénytelen elviselni a problémát. Annak idején szavamat adtam nekik, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a képviseletükben, és ehhez tartom magam.

Ezen cikkből sok minden kimaradt, ami egyszerű, törvénytisztelő embereket felháborítana, de terjedelmi vagy személyiségi jogi okok miatt nem írtam meg — egy cipősdoboznyi irat, több tíz órányi bizonyíték és sok száz munkaórám van az ügyben ezen kívül is. Tisztában vagyok vele, hogy a telep működni fog, mert Bekecs aktuálisan regnáló morális törpéi így döntöttek és ezen akármekkora lakossági tiltakozás sem fog változtatni.

Mégis azt mondom: ne engedjük nekik! Ha nehéz is, meg kell vívni a harcot a hatalmi arroganciával szemben, mert csak ez teheti jobbá, becsületesebbé, tisztességesebbé ezt az országot. Bízom benne, hogy aki végigolvasta ezt a cikket, megnézte a mellékelt bizonyítékokat, az betekintést kapott ennek a hatalmi arroganciának a helyi működésébe. Amikor néhány évente lehetőségünk lesz választani, jusson eszünkbe, hogy milyen emberekre húzzuk az ikszet, tegyük majd ezt sokkal nagyobb körültekintéssel, mint eddig tettük!